Nem szándékom, hogy a magyarokat ekézzem, bántsam ezen a blogon, vagy máshol. De vannak olyan előítéletek, olyan viccek, amik sokszor tényeken alapulnak.
Kádár, Gorbacsov és Reagan beszélgetnek arról, hogy melyik országban hogy élnek az emberek.
Reagen azt mondja:
- Nálunk az emberek megélnek 1000 Dollárból, 2000-et keresnek, a többit arra költik, amire szeretnék.
Gorbacsov kontráz:
- Nálunk az emberek megélnek 2000 Rubelből, 4000-et keresnek, a többit arra költök, amire csak akarják.
Kádár csak legyint:
- Nálunk az emberek megélnek 4000 Forinból, 2000-et keresnek, a többit onnan lopják össze, ahonnan csak akarják, mi nem szólunk bele!
Ez egy nagyon szomorú vicc. És hogy különbözik-e ilyen téren a magyar más nemzetek fiaitól, lányaitól? Nem tudom. Azt tudom, hogy a következő esetek igazak - mind a volt cégemhez kötődik:
Egy magyar menedzser sokat járt a prágai irodánkban és feltűnt neki, hogy ott a pihenő-helységekben van filteres tea, míg a magyar irodában nincs. Ezt igazságtalannak tartotta, ezért utánament, hogy miért nincs nálunk is tea. Kiderült, hogy volt, csak miután kirakták a konyhába, nagyon gyorsan eltűnt mind.
Volt, hogy bent felejtettük az ételhordónkat. Másnapra hűlt helye volt...
Volt, hogy a hűtőben felejtettük a pizzánkat. Volt egy még érintetlen szelet és egy félig megevett. Másnapra az érintetlen szeletben éktelenkedett egy nagy harapás.
Az úgynevezett service pointokon egyre kevesebb írószer volt. Egy idő után csak elég nehezen lehetett ragasztót, ollót, tűzőgépet szerezni. De sokszor már csak piros tollakat lehetett találni, mert a kékek is eltűntek. Régen pedig még tűfilc is volt... Az emberek loptak és eképpen is kezelték őket.
A héten megéreztem, hogy milyen az, ha nem potenciális tolvajként tekintenek az emberre. Pénteken említették, hogy menjek fel a titkárnőnkhöz, és kérjek egy jegyzetfüzetet. Hétfőn felmentem, hogy ezt a nagy kincset beszerezzem. Szépen bemutatkoztam Stéphanie-nak és elmondtam, mi járatban vagyok. Magához vett egy kulcsot, majd visszafordult és megmutatta, hogy hol van a kulcs, amikor ő nincs a helyén. Majd amikor kivettem egy füzetet, mondta, hogy vegyek nyugodtan mindent, amire csak szükségem van. Volt ott olló, hegyező, különböző méretű füzetek, tűzőgép...
A számítógépeket bár le kell lakatolni Kensington-kulccsal, de látok sok embert, akik a kulcsot benne hagyják a lakatban vagy csak simán le sem lakatolják. A hétvégén be kellett szaladnom az irodába, mert valamit a fiókomban hagytam és végignéztem az irodán. Volt privát laptop is az asztalon hagyva.
Bíznak bennünk. Bízunk egymásban.
Következtetéseket nem szeretnék levonni.