Ahol nem vagy potenciális tolvaj

 2013.07.23. 07:07
Nem szándékom, hogy a magyarokat ekézzem, bántsam ezen a blogon, vagy máshol. De vannak olyan előítéletek, olyan viccek, amik sokszor tényeken alapulnak.
 
Kádár, Gorbacsov és Reagan beszélgetnek arról, hogy melyik országban hogy élnek az emberek.
Reagen azt mondja:
- Nálunk az emberek megélnek 1000 Dollárból, 2000-et keresnek, a többit arra költik, amire szeretnék.
Gorbacsov kontráz:
- Nálunk az emberek megélnek 2000 Rubelből, 4000-et keresnek, a többit arra költök, amire csak akarják.
Kádár csak legyint:
- Nálunk az emberek megélnek 4000 Forinból, 2000-et keresnek, a többit onnan lopják össze, ahonnan csak akarják, mi nem szólunk bele!
 
Ez egy nagyon szomorú vicc. És hogy különbözik-e ilyen téren a magyar más nemzetek fiaitól, lányaitól? Nem tudom. Azt tudom, hogy a következő esetek igazak - mind a volt cégemhez kötődik:
 
Egy magyar menedzser sokat járt a prágai irodánkban és feltűnt neki, hogy ott a pihenő-helységekben van filteres tea, míg a magyar irodában nincs. Ezt igazságtalannak tartotta, ezért utánament, hogy miért nincs nálunk is tea. Kiderült, hogy volt, csak miután kirakták a konyhába, nagyon gyorsan eltűnt mind.
 
Volt, hogy bent felejtettük az ételhordónkat. Másnapra hűlt helye volt...
 
Volt, hogy a hűtőben felejtettük a pizzánkat. Volt egy még érintetlen szelet és egy félig megevett. Másnapra az érintetlen szeletben éktelenkedett egy nagy harapás.
 
Az úgynevezett service pointokon egyre kevesebb írószer volt. Egy idő után csak elég nehezen lehetett ragasztót, ollót, tűzőgépet szerezni. De sokszor már csak piros tollakat lehetett találni, mert a kékek is eltűntek. Régen pedig még tűfilc is volt... Az emberek loptak és eképpen is kezelték őket.
 
A héten megéreztem, hogy milyen az, ha nem potenciális tolvajként tekintenek az emberre. Pénteken említették, hogy menjek fel a titkárnőnkhöz, és kérjek egy jegyzetfüzetet. Hétfőn felmentem, hogy ezt a nagy kincset beszerezzem. Szépen bemutatkoztam Stéphanie-nak és elmondtam, mi járatban vagyok. Magához vett egy kulcsot, majd visszafordult és megmutatta, hogy hol van a kulcs, amikor ő nincs a helyén. Majd amikor kivettem egy füzetet, mondta, hogy vegyek nyugodtan mindent, amire csak szükségem van. Volt ott olló, hegyező, különböző méretű füzetek, tűzőgép...
 
A számítógépeket bár le kell lakatolni Kensington-kulccsal, de látok sok embert, akik a kulcsot benne hagyják a lakatban vagy csak simán le sem lakatolják. A hétvégén be kellett szaladnom az irodába, mert valamit a fiókomban hagytam és végignéztem az irodán. Volt privát laptop is az asztalon hagyva. 
 
Bíznak bennünk. Bízunk egymásban.
 
Következtetéseket nem szeretnék levonni.

A bejegyzés trackback címe:

https://enpaca.blog.hu/api/trackback/id/tr455419492

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kócsag 2013.07.24. 22:18:41

Azért azt tudni kell, hogy Magyarországon a Kádár-rendszerben mindenki tudta, hogy a fizetésünkben benne volt, hogy a vállalat dolgait használhattuk, elvihettük haza, elvégre a népé, magunknak építjük... Például tollat, törlőrongyot meg ki tudja mit soha nem vettünk, fogtuk és vittük. Még hivatalos formája is volt ennek, aláírta valaki és akár a kocsit is vihettem sofőrrel és segítettek költözni. Ez szokás volt és senki sem rosszallta.
A rendszerváltás idején egy K.I. nevű politikus közelében gyakornokoskodtam, aki nagyon mondogatta, hogy akik loptak, azokat felelősségre kell vonni. Az egyik helyen felállt egy megmondóember, hogy "ne csak a PB-t, mindenkit felelősségre kell vonni". Valaki más: "a tanácselnököt is". Újabb: "a tanácstagokat és a tsz-elnököt is". Megint: "az osztályvezetőkig le kell menni".
K.I. kemény jobboldali volt és tényleg ártatlanul kérdezte, hogy rendben, meddig gondolják lemenni? Mert a melós is használta a vállalat eszközeit. Hirtelen csend lett.
Utólag mondtam neki, hogy a melós nem lopott annyit, mint egy osztályvezető és az osztályvezető lehetőségei semmi az igazgatóhoz képest.
Úgyhogy a magyar mentalitásnak van egy ilyen háttere, amiért nem ítélek el senkit.
Azért piszok rosszul esnek dolgok, hogy például szeptemberben nincs kék toll az irodában, de megpróbálok rajta mosolyogni.

DonTintoretto 2013.07.24. 22:43:28

@kócsag: Egyetértek, ez hozzátartozik a mentalitáshoz. És az is igaz, hogy a melós kevesebbet lopott. Egészen pontosan annyit lopott, amennyire lehetősége volt, mint mindenki.

Jópár évvel ezelőtt volt egy közvélemény-kutatás Csepelen, nem sokkal azután, hogy az előző polgármester és az alpolgármesterek felvettek egy rakat pénzt jutalomként. Az átlag csepeli a piacon annyit mondott, hogy nagyon helyes. Ha lehetőségük lett volna rá, ők is pont ugyanezt csinálták volna...

Azt hiszem sok idő kell, hogy ezt a mentalitást elhagyjuk.

rezsoatya (törölt) 2013.09.20. 07:04:12

@DonTintoretto: sztem a sok ido keves lesz... en nem tudom mar Mo-ot elkepzelni lopas nelkul!

DonTintoretto 2013.09.20. 19:14:51

Eszembe jutott, ez a megjegyzésed ma a buszon, amikor olvastam, hogy valami képzési központ wc-jét lezárták, mert lopják még a keféket is... Ehh...

Mylady 2013.09.22. 14:08:18

Ez érdekes, nálunk (multi Bp-en) az irodaszer nincs elzárva. Lehet rendelni bármit (ami nem feltűnően nem odaillő) a központi beszerzéstől és amúgy egy nagy nyitott szekrényben tartjuk. Mindenki viheti, ami kell neki. Aztán hogy hazalopják-e, azt nem tudom. De mindig van mindenből elég a szekrényben. És nincsenek drasztikus állományváltozások :)

Én történetesen nem hazafelé hozom, hanem befelé viszem. Szeretem a színes apróságokat, így színes post-iteket és noteszeket használok és színes filccel vezetem az asztali naptáramat. De nekem tök természetes, hogy az ilyen mániáimat nem a cég pénzén élem ki.

Viszont ami valóban kiábrándító, az a kajakérdés.
Olyan dolgok tűnnek el, amik nem drágák, bárki megvehetné és mégis az enyém kell neki.
20 deka eper, 2 barack, kisüveges pezsgő (fogadáson buktam), túrórudi stb.
De volt, hogy az ebédemet ette meg valaki. Saját dobozomban, általam főzött étel. Összetéveszthetetlen.

És kb 40-en használjuk pont azt a hűtőt. Tudom, ki milyen anyagi helyzetben van, egyiknek sem okoz gondot egy tengerparti nyaralás, vagy ilyesmi. De a túrórudit azt lopnia kell a közös hűtőből.

DonTintoretto 2013.09.23. 18:52:16

A kajakérdés nálunk is hasonló. Egyik napról a másikra tűntek el dolgok a közösségi hűtőből is. Volt, hogy másfél szelet pizzám volt a hűtőben. Másfé, értsd, az egyiknek a felét megettem, harapásnyomok, stb. Másnapra csak a fél szelet volt meg, illetve a másik szelet széle... Farkastörvények uralkodnak ott :))
süti beállítások módosítása