Ma reggel munka előtt a CPAM Antibes-i kirendeltsége felé vettem az irányt, mivel összegyűlt pár kérdésünk, néhény pár elintéznivalónk. Szerencsére elég közel lakunk a helyi irodához és már 8-kor nyitnak, így munka előtt nem lehetetlen küldetés bevetésre indulni.

Hogy megy az ember "Ügyet intézni"? Szépen felöltözik, persze azért nem öltönybe, de hogy mégis komolyan vegyék és magára ölti a legmarconább arcát, hogy márpedig ő itt és most sikerrel fog járni, nem fogják levakarni, elzavatni, elküldeni a búsba. Én is így tettem, összegyűjtöttem, hogy miket akarok elintézni és milyen sorrendben. Tudtam, hogy ha beteszem a lábam az ajtóba, akkor onnan már nem tesznek ki. De ha mégis, akkor legalább a legfontosabb dologgal kezdjem.

Év végén voltunk több orvosnál is apróbb-cseprőbb panaszokkal. Mivel még nem kaptuk meg a misztikus Carte Vitale-t, ezért mindig helyben fizettünk és vártuk, várjuk a visszatérítéseket. Nejem orvoslátogatása kapcsán a CPAM-től már visszakaptuk a megfelelő részt, de a mutuelle-től (pongyolán csak hívjuk kiegészítő magán-egészségbiztosításnak) még nem. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak Karácsony előtt egy nappal tudtuk meg, hogy a feleségemet is beregisztrálták a rendszerbe és kapott ideiglenes egészségbiztosítási számot, szóval gyanítottam, hogy esetleg valami porszem került a CPAM-et és a mutuelle-t összekötő gépezetbe.

Miután a 4-es sorszámú játékosként a nyitás után per perccel helyzetbe kerültem, kipakoltam egy nagy paksamétát az ügyintéző és köztem lévő asztalra, jeleztem, hogy nekem itt most sok kérdésem lesz. És hogy én is megértesem, amit mondani akarok, lassan fogok beszélni. Itt egy a hivatalokban szokatlan dologban részesültem, sikerült is már ezen a ponton összezavarnia az ellenfélnek. Az ügyintéző rámmosolygott és nevetve mondta, hogy csak nyugodtan, de nagyon is jól ért.

Hát jó, akkor játszunk így: nem hivatali modorban... Mondtam, hogy az első kérdésem, hogy a feleségem részére rendben be van-e regisztrálva a mutuelle? És finoman elétoltam egy korábbi tőlük (mármint a CPAM-től) kapott igazolást a nevünkkel és ideiglenes egészségbiztosíási számainkkal. Pár katinntás és a válasz meg is jött, hogy nem! A gyors kérdésemre, hogy esetleg meg tudná-e csinálni, ismételt nemet kaptam, illetve egy új a feleségem nevére szóló igazolást, és részletese magyarázatot. Röviden összefoglalva a lényeg, hogy küldjem el az igazolást a biztosítómnak, akik majd lekérik az állami biztosítótól (CPAM) az utóbbi hónapokra vonatkozó adatokat, és már utalják is vissza nekünk a pénzt.

Az igazolás láttán én nevettem fel, ugyanis a párom száma változott, már nem nyolcassal, hanem kettessel kezdődik, azaz állandó száma lett, ami azt jelenzi, hogy nem sokára Carte Vitale-ja is lesz. Tisztára, mint egy lottóötös! Miután örömömet elmagyaráztam, kaptam egy viszontmagyarázatot, hogy hogyan is lesz az állandó számból szép zöld kártya. Remek, ezt is tudjuk már!

Akkor térjük a következőre. De hol is tartottam? Atyaisten. Mosolyogtak rám egy hivatalban. És világosan sikerült elmagyarázni valamit és még logikusan is. És a megoldás is egyszerű. Akartam még valamit? Ja igen. Az egyész Unió területén érvényes egészésgbiztosítási kártyákat. Levegővétel a hölgy részéről, pár kattintás... Gondoltam, hogy keres valami leírást, amiből felolvashatja nekem hogy örüljek, hogy éljek, hozzak sok papírt és mindketten írjunk alá párszáz oldalnyi apróbetűs részt. Nem. Indul a nyomtató... Esetleg valami űrlapot készül nyomtatni? Ha szerencsém van a náluk meglévő adatainkkal már kitölve és akkor csak alá kell írnunk mindkettőnknek... Á, olyan egyszerű úgysem lehet... Elvégre nekem még csak ideiglenes számom van. Hogy? Miii? Kaptam két papírt, egy-egy három hónapig érvényes igazolást, a kártyákat 10 napon belül postai úton kapjuk.

És végig kedves hangnem, mosolygás. Így is lehet? Én itt már annyira elhagytam és kerestem az állam, hogy az utolsó apró a szó szoros értelmében vett 1 Eurós kérdésemet el is felejtettem feltenni, boldogan távoztam a munkába.

Soha rosszabb napindítást!